2016. aug 12.

A török kávé kultúrája

írta: Kispál Richárd
A török kávé kultúrája

A mindennapi szokások és a történelem küzdelme

A „kávézás kultúrája” évszázadok óta része a mindennapoknak, háborúban, de békeidőben is az ember napi rendszerességgel alkalmat kerít eme szokásnak. Általában egy régió, ország népessége szokásait, viselkedését tekintve egyedi, ám mégis vannak hasonlóságok a szomszédos népekkel, mint egy-egy mindennapi termék, például a kávé fogyasztása, főzésének módja és még sorolhatnánk. Ilyen, több országot, sőt kontinenst átölelő, a magyar köztudatban török kávéként ismert és kedvelt ital, amelynek több elkészítési és értelmezési módja létezik Közép-Kelet-Európától Észak-Afrikán át egészen a Közel-Keletig. A kávé sokszínűsége ugyanakkor sokszor korunk konfliktusaival keveredik, amit bizonyít, hogy számtalan nép kizárólag magáénak érzi eme keleties ízvilágot. Elgondolkodtató viszont, hogy a név mögött rejlő szokás mily sok ember életritmusának fontos eleme.

turkishcoffee_side.jpg

Forrás: www.turntablekitchen.com

Mit értünk „török kávé” alatt?

Ahogy már korábbi írásomban (http://minorities.blog.hu/2015/12/04/a_torok_kave) foglalkoztam vele, a török kávé az Oszmán Birodalom importjaként a XVII. században jelent meg Európa török uralom alatt lévő részein, főképp a Balkánon, valamint a nemzetközi kereskedelem révén Velencében és Franciaország egyes részein. Fontos megemlíteni, hogy az Oszmán Birodalom XIX-XX. századi visszaszorulása ellenére a török kávé fogyasztása fontos szokásként fennmaradt a balkáni országokban és még napjainkban is nagy népszerűségnek örvend. Azonban a „török kávét” történelme és ízvilága mellett annak elkészítési módja (http://eletszepitok.hu/habos-is-zaccos-is-finom-is-igy-keszul-a-torok-kave/#.V63hnTWDDE9) teszi különlegessé és jellegzetessé más kávékkal és fogyasztási szokásokkal szemben. Az ital elkészítése abban rejlik, hogy a finoman leőrölt kávé cukorral együtt fő egy speciális hosszú fogóval ellátott rézedényben, az úgy nevezett dzsezvában (más néven ibrik, jazzva, jezve etc.), majd többszöri felmelegítést követően zaccal együtt tálalják csészében. Természetesen már a rézedény többféle elnevezése is mutatja, hogy népenként eltérő lehet az ital elkészítése és tálalása, ugyanakkor abban viszonylagos konszenzus uralkodik, hogy a „török kávét” az őrölt kávé forralása, a zaccal együtt való tálalás, valamint a dzsezvában való többszöri felmelegítés teszi azzá ami.

08istanbul-blog480.jpg

Forrás: intransit.blogs.nytimes.com

Az emberiség történetében egy-egy konfliktus, szomszédos országok közötti vita során azonban gyakori az a jelenség, hogy az általunk értéknek vélt termék, szokás monopolizálódik, egy nép azt kisajátítja, holott az érték közös. Így járt bizonyos értelemben a török kávé is a XX. században és még napjainkban is zajlik érte a küzdelem. A Közel-Keleten és főképp az arab országokban kialakult kávé-fogyasztási mód és az ezáltal elhíresült kávé a XX. században több alkalommal elveszítette a „török” jelzőjét és vált szerb, bosnyák, horvát kávévá, sőt a 2006-os függetlensége óta a montenegrói (crna gorska) jelző is megjelenhetett a köztudatban. A nemzeti jelzőkkel való felruházása egy szokásnak, tárgynak mindig együtt járhat a történelmi valóság elferdítésével, sőt a múltértelmezés átformálásával is. A török jelző többszöri elvesztése mutatja, hogy miként változott a térség országainak viszonya az arab világhoz, valamint Törökországhoz, illetve a kávét fogyasztó népek mily mértékben tartották szükségesnek identitásuk megerősítését eme szokás kisajátításával. A történelem hullámai ellenére azonban a szokás fennmaradt és vált valamilyen módon a „török kávét” magukénak valló népek kultúrájának részéve, elidegeníthetetlen módon. Amíg pedig az emberek a mindennapjaikban fogyasztják, addig lényegében felesleges a jelzőkért való küzdelem, mert az egyén maga döntheti el, minek is nevezi kedvenc italát.

Egy kedves, ám jelentős tapasztalat, avagy a „turska kafa és a crna gorska kafa” közti különbség

A térség történelmének megértésénél egyaránt fontos a személyes tapasztalat átélése, az ízvilág megismerése és a lakossággal való közvetlen találkozás. Így történt, hogy 2016 során nászutamat Montenegróban, Bar városában töltöttem feleségemmel, egy helyi, magát montenegróinak valló hölgynél, akit csak Dusánkaként ismerünk. Feleségem már többször szállt meg nála korábbi nyaralásokon, én most találkoztam vele életemben először. Igaz több nyelven beszélünk, ám sajnos a szerb nyelvet nem ismerjük, így a kommunikáció igen nehéz volt vele. A montenegróiak azonban rendkívül híresek vendégszeretetükről, így miután megérkeztünk szállásunkra, Dusánka rögtön „sok-kal” (üdítővel) és „kafá-val” kínált bennünket. Megörültem, mert akármennyire is igyekszem itthon lemásolni a Szerbiában már többször megkóstolt és kedvencnek tekintett török kávét, valahogy az általam készített nem az igazi, így örültem, hogy egy helyi ízt első kézből kóstolhatok meg újra a hosszú utazás után. Örömömben közöltem is, hogy „turska kafa”, jelezvén, hogy ismerem a kávét, mire vendéglátónk kicsit megrovóan, ám mégis a kedvesség határain belül maradva határozottan kijelentette, hogy „nyem, crna gorska kafa!” Természetesen elmosolyodtunk, próbáltuk elmagyarázni, hogy már Szerbiában kóstoltunk ilyet és hogy mennyire szeretjük ezt a kávét, de vendéglátónk akkor is ragaszkodott hozzá, hogy ilyet biztos nem ittunk korábban. Ezután egy török kávét főzött nekünk.

Ezt követően úgy döntöttem, hogy némi „kutatást” végzek nászutunkon. Több montenegrói települést is meglátogattunk, amelyekben az ország színes etnikai képét bizonyítva számos népcsoport él egymás mellett, mint szerb, montenegrói, albán, bosnyák, „muszlim” és még sorolhatnám. Jellemzően a turisták által látogatott kávézókban és vendéglőkben nehéz volt hozzájutni ezen hazai ízhez, amely inkább a helyi lakosság mindennapjaiban töltött be fontos szerepet. A vendéglők nagy részében egyszerűen közölték velem, hogy capuccinot, vagy valamely más, „nyugati” kávét fogyaszthatok. El kellett telnie néhány napnak, amíg kiderült, hogy a „hazai kávé” a kulcsszó, amelyre válaszul több alkalommal sikerült „montenegrói, fekete és hazai” kávét fogyasztanom, azaz „igazi török kávét” beszereznem.

Barban, ahol a lakosság 44%-a montenegrói és közel 25 %-a szerb, kizárólag az óvárosban juthattam kedvenc italomhoz, míg Budvaban, egy 45 %-os monetengrói és 40 %-os szerb reláció mellett már könnyebben rendelhettem „hazai kávét”. Fontos kiemelni, hogy a 78 %-ban albánok által lakott Ulcinj városában a „török kávé” már minden kávézóban elterjedt, azt a turistáknak is ajánlották, mint saját ízt. Mindebből azt a következtetést vontam le, hogy akármennyire is elterjedt a Balkánon a török kávé, vagy más elnevezésű változata, azt minden nép valamilyen fokon a magáénak tartja, emiatt lehetett, hogy a nyilvánvalóan turisztikai indíttatással megjelenő külföldinek még csak nem is ajánlották annak megkóstolását. Egy biztos, kedvenc kávémat többféle elkészítési módon kipróbálhattam.

13978055_10205276082421279_188056778_o.jpg

A megkóstolt török kávék (1. Stari Bar, 2. Budva, 3. Bar, 4. Ulcinj)

A mindennapok hatalma

A kávézás szokása világszintű, sokak számára fontos velejárója a mindennapoknak. Aki kávézik, annak ismerős, sőt természetes az az érzés, hogy felkelés után a jól eső „fekete italt” fogyasztja, vagy munka közben egyszerűen kedve támad egyik kedves szokásának hódolni. Kultúránk és szokásaink szerint élünk. Ebben a rendszerben pedig rendkívül fontos szerepe van az apró részleteknek is, így például annak is, hogy milyen jelzővel illetünk egy italt, valamint, hogy milyen fokon érezzük azt magunkénak. Ezek a részletek igaz nem a legmeghatározóbb pontok egy ember életében, azonban bennük rejlik múltunk értelmezése és az is, hogy miként határozzuk meg magunkat. Ennél a pontnál lehet fontos, hogy „crna gorski” vagy „török kávét” iszunk.

 Kispál Richárd

Forrásjegyzék

Saját forrás: A török kávé: egy kedves ital, vagy az identitáspolitika eszköze. Forrás: minorities.blog.hu (http://minorities.blog.hu/2015/12/04/a_torok_kave)

Kapcsolódó forrás: turkishcoffeehistory.com (http://www.turkishstylegroundcoffee.com/turkish-style-coffee/turkish-coffee-history/)

Espresso and coffee guide: Turkish coffee. Forrás: http://www.espressocoffeeguide.com/gourmet-coffee/asian-indonesian-and-pacific-coffees/turkish-coffee/

Habos is, zaccos is, finom is – így készül a török kávé. Forrás: eletszepitok.hu (http://eletszepitok.hu/habos-is-zaccos-is-finom-is-igy-keszul-a-torok-kave/#.V63hnTWDDE9)

Szólj hozzá

kultúra történelem török mindennapok szokások török kávé múltértelmezés Montenegró Balkán történelmi együttélés